Kedves Magoncosok és Szülők!
Embert próbáló koncerten vagyunk túl, és csak annyit mondhatok, hogy mindenkinek a legnagyobb elismerésem. Először is a nap tette próbára a Csapatot, aztán a várakozás, utána művészet volt elférni a színpadon, majd végig muzsikálni a koncertet. Nagyon bánom, hogy nem valósítottam meg az első gondolatomat, hogy lemegyünk a színpad elé, erősítés nélkül, úgy csináljuk meg a koncertet, hogy a közönséget magunk köré hívjuk, illetve be is állhattak volna a gyerekek közé. Egyszer már megcsináltam ezt, és nem győztek hálálkodni a hallgatók, hogy ilyen élménybe még nem volt részük. Na mindegy, ettől függetlenül, hihetetlen, milyen ügyesen megoldotta mindenki a feladatot. Jók voltak az új számok, a szólók is mind rendben voltak. Az elsősök hiányolták a moldvai összeállítást, és a csángó himnuszt, de a műsor közben éreztem, rövidíteni kell, mielőtt valaki elájul, vagy napszúrást kap. Így mi is kibírtuk, és a közönség is alig várja, hogy újból fellépjünk.
Gratulálok Mindenkinek, éljen a Magonc!    Gyuri bácsi