11. Magonc Nomád Tábor – 2015 Boldogkőváralja – beszámoló

Kedves Magoncosok, Szülők és Táborlakók!

Most, hogy már megtudok szólalni, tollat, illetve klaviatúrát ragadok, hogy elmondjam gondolataimat a táborról.

Nagy reményekkel, sok-sok dallal készültem, szerettem volna az új Magonc lemez anyagát összerakni a táborban, valamint a somogyi táncrendet furulyaszóval, kísérettel végig játszani. Mellette persze, a táncházban énekeket tanulni a szülőkkel is, hogy vidám hangulatú legyen az együttlét. Külön a kis elsősökkel foglalkozni, segíteni azoknak, akik hangszert szeretnének választani, kezdő illetve haladó fokon előre lépni a furulyásokkal, vonósokkal, kobzásokkal, gitárosokkal, dobosokkal, gardonosokkal. Két taggal a Handa-Banda zenekar is képviseltette magát, ők is szerettek volna egy pár új dallamot tanulni, valamint megtisztelt jelenlétével egy Liszt-díjas csellóművész, aki nagy érdeklődéssel fordult a népi cselli-bőgőzés felé.

Örömmel jelenthetem, hogy szinte mindent sikerült megvalósítani, de főleg arra vagyok büszke, hogy a záró esti koncerten a teljes új lemezanyagot lejátszotta a Csapat, de nem is akárhogy.

A tábor eleje izgalmasan indult, hiszen mindenki ereje utolsó cseppjeit szedte össze, ki a kirándulásokról érkezett, ki még az Olimpiát se pihente ki, túl voltunk a Művészetek Palotája koncerten, sőt még előző nap, péntek késő délután még az Ürömi Fesztivált is megnyitottuk. A rengeteg hangszer leszállítása, összepakolás, ovis nyárünnep, mind-mind izgalmassá tette a lejutást, közben 38 fokos kánikulát ígért a meteorológia.

Egy biztos, hogy a patak kiszáradt, a fű kiégett, de a többi lehetőség mind nyitva volt ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Muzsikálással kezdtünk, hogy mindenki ott lehessen a tábornyitón, sokan voltak, akik először táboroztak velünk, így a fontos információkat, szabályokat el kellett mondani.

Táncház minden este volt, de nem is akármilyen. Sokan táncoltak, Kis Andris és Beke Kata mutatták a lépéseket, és igazán ügyesen átugrottak a táncfigurák az ő lábukról a kezdőkére. A táncrendek szüneteiben énekeket tanultunk, így a tábor végére összegyűlt egy pár nóta, ember legyen a talpán, aki mindegyikre vissza tud emlékezni. Éjszaka, táncház után, sokan beestek az ágyukba, de nyugodtan mondhatom, nem mindenki. Beke Kata készített egy szép dalos füzetet, amiben népdalok voltak összefűzve, ezeket énekeltük, majd azért szót kaptak a tábortüzes nóták is a “csalamádéból”, így mindenki jól érezte magát. Nekem nagyon kellett figyelni, hogy azért emberi időben ágyba jussak (ez éjszaka 1, 2, 3 óra körül sikerült is), hiszen másnap feszített próbarend várt minket.

Akik a próba végén más tevékenységet választottak, pl. a patakban féldrágaköveket gyűjtöttek, nemezeltek, korongoztak, batikoltak, kis lovacskákat készítettek, tollasoztak, fociztak, beszélgettek, gyakoroltak, vagy számháborúztak, az kötötte le őket, mások szekciónként jöttek az egyéni órákra.

Sajnos a szokásos templomi koncertünk elmaradt, hiszen Boldogkőváralján nem tudtak fogadni minket, a szomszédos vizsolyi templomot pedig renoválták, jövőre várnak minket. Nem is volt baj, mert így nem maradt el próba, jól tudtunk haladni az új számokkal.

A várbeli kirándulás is jól sikerült, először úgy tűnt borús időben indulunk, de csak kisütött a nap, viszont visszafele a viharfelhők kergettek, épp, hogy visszaértünk.

Az éjszakai kirándulásra csak azok jöhettek, akik saját kezűleg felírták magukat a jelentkezők közé, de jelenthetem, a “vérfarkasok” megkímélték a csapatot, és mindenki épségben érkezett vissza a táborba.

A záró napon persze az esti koncert volt a lényeg, melyben a szülők is szerepeltek nem csak énekkel, hanem megalakítottuk a családi zenekart, és az apukák lelkes brumm-brumm, illetve az anyukák um-ca um-ca kiáltásokkal segítették a gyerekek somogyi ugrós énekét.

Bozsó Robi bácsi vágya is teljesült, hiszen ő is fellépett velünk, sőt ott voltak a “nagyok”, nyolcadikosok, hatodikosok, ötödikesek, de a teljes képet a negyedikesekkel, harmadikosokkal, másodikosokkal, elsősökkel, óvodásokkal és felnőttekkel értük el.

Rövid táncház után fellobbant a záró tábortűz, jó kis énekléssel, meghitt hangulatban, egy picit már hűvös időben. Itt a zenélés mellett, egy kis “nasi” is jutott Horváth András jóvoltából, aki végig segített nekem, vagy óriási játékszervező képességét mutatta meg a számháború tekintetében.

A kávét Juhász János intézte, sajnos el kellett mennie, és amikor a tábor végére visszaért, elég tetemes hiánnyal zárult a becsületkassza. A kávésok dicséretére legyen mondva, egy óra alatt kiegyenlítették a hiányt, sőt még négyezer plusszal is zártak.

A záró próbán, szerda délelőtt még tanultunk egy pár új moldvai táncdallamot, majd képzeljétek milyen meglepetés ért. Terveztem, hogy kéne egy új Magoncos fellépő trikó nekem – a tavalyi festéke teljesen kimosódott – de nem tudtam eldönteni, hogy a megvásárolt két fajta pólót (nyakas és nem nyakas), melyiket fessék be a gyerekek a kis kezük nyomával. Beke Kata mondta: “Add ide mind a kettőt, majd mi eldöntjük!” És mi történt? Az ebéd után érkezik mind a kettő, csodálatos színekkel befestve, nagyon megörültem neki. A gyerekek mutogatták melyik kéznyom kié, remélem megjegyeztem. Ha jól számoltam, az előző pólómat 2007-től 2015-ig hordtam, akkor most 2031-ig el vagyok látva fellépő trikóval.

A végére hagytam Emich Szabolcs ötletét, hogy csináljunk egy közvélemény kutatást, kinek mi tetszett a táborban, mi az ami nem, milyen ötletei vannak a jövőre nézve. Ezt gyorsan meg is csinálta, és a friss élmények alapján, már záporoztak is a vélemények.

Ebből leszűrtem, hogy az étkezési oldalon kell komoly változásokat tenni. Sokaknak ízlett Kati néni étke, de sajnos rengeteg kritikát is kapott, és többen érezték a feszültséget a konyha felől. Természetesen én is tudom a vendéglátás szabályait, talán jobb kommunikációval, kevesebb gond lesz majd. 186 fős tábornál mindig vannak megoldandó problémák, olyan még nem volt, hogy mindenkinek az igényét ki tudtuk volna elégíteni. Amit a magunk részéről megtehetünk, hogy tanuljunk a visszajelzésekből.

Egy biztos, hogy jövőre nagy változásokat tervezek, remélem mindenki megelégedésére.

Szép nyarat, sok pihenést kívánok, vigyázzatok magatokra!

Gyuri bácsi

587 megtekintés